Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szakáll Zoltán

2006. január 4.

Kihagyta Tőkés László nevét Wass Albert egyik novellájából a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. Tőkés történelemhamisításként értékelte az esetet, azonban Káli Király István kiadóigazgató és Nagy Pál szerkesztő a műfaji tisztaságra törekvéssel indokolta azt. A Bodzás-atyai kőtemplom című, kötetben először napvilágot látott novellájában Wass Albert a romániai kommunista rezsim kisebbségellenes politikájáról és a falurombolásról írt. A Valaki tévedett című háromkötetes novellagyűjteményben megjelent írása helyszínéül az író egy Bodzás-Atya nevű, képzeletbeli erdélyi falut választott. A települést az évszázadok során sok megpróbáltatás érte, és végül Ceausescu földgyalui ítélték halálra. A kőtemplomba zárkózott papot a hatalom pribékjei elfogták, elverték, és egy erdőszéli fához kötötték, hogy onnan nézze végig az ősi templom pusztulását. Isten házának ledöntése után az erdő szélén már csak az elvágott kötelet találták. „Fél évre rá egy másik pap, Tőkés László, kirobbantotta a forradalmat, mely elsöpörte a diktátort és felszabadította a román népet. De hiába volt ez a fölszabadulás magyar pap kezdeményezése, a hárommilliónyi erdélyi magyart mégsem szabadította föl” – áll Wass Albert eredeti kéziratában, melynek nyomtatásban megjelent változata már nem tartalmazza Tőkés nevét. A történtekkel kapcsolatosan Káli Király István, a kiadó igazgatója úgy vélekedett, hogy Nagy Pál helyesen járt el, amikor a kötet szerkesztőjeként törölte Tőkés László nevét. „Publicisztikai fogás nem illik egy novellába. Szerkesztőként Nagy Pál ezt próbálta feloldani” – nyilatkozta. Szakáll Zoltán szerzői jogi szakértő szerint a szerkesztő csak akkor változtathat az eredeti szövegen, ha arról előzetesen az örökösökkel egyeztet. Káli Király István elmondta, ilyen kitétel nem szerepel a szerződésben. A Krónika felvetésére, miszerint az ügynek politikai háttere lenne – Markó Béla RMDSZ-elnök a Mentor Kiadó részvényeinek 22%-át mondhatja magáénak –, Káli Király István kifejtette: „Semmi köze az egészhez, különben Markó Béla életében két sort sem olvasott Wass Alberttől, nem tartja jó írónak.” Tőkés püspök rámutatott: „Ez az eset tökéletesen beleillik az utóbbi tizenhat év történelemhamisítási képletébe, azonban többletet is hordoz. Mégpedig azt, hogy magyar részről történik. Fájdalmas, hogy egy Wass Albert műveivel sáfárkodó kiadó ilyesmire vetemedik.” /Rostás-Péter Emese, Szucher Ervin: A fikció, az aktualitás és a cenzúra. Törölte Tőkés László nevét egy Wass Albert-novellából a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./

2012. december 1.

Az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) nevében elégtételünket és örömünket fejezzük ki amiatt, hogy a „Temerini fiúk” közül ketten – elnöki kegyelem révén – kiszabadultak a börtönből. Ugyanakkor ezt csak részeredménynek tekintjük, hiszen Máriás István, Illés Zsolt és Uracs József továbbra is börtönben sínylődnek, és kénytelenek elviselni annak a példátlanul súlyos büntetésnek a terheit, amely nemcsak a délvidéki magyarságot, hanem a nemzetközi közvéleményt is méltán felháborítja.
Tomislav Nikolic államfő azzal gyakorolt volna igazi gesztust a magyarság irányába, ha Horváth Árpád és Szakáll Zoltán mellett a többi elítéltet is kegyelemben részesítette volna, ha ők is amnesztiát kaptak volna.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a múlt héten, Nagyváradon tartott Délvidéki Szolidaritás Napjára valamennyi vezető vajdasági magyar politikai párt elküldte képviselőjét. Ez is tanúsítja, hogy a délvidéki magyarság számára milyen traumát okozott a „Temerini fiúkat” elmarasztaló ítélet, amilyenben még a háborús cselekményekben bűnösnek talált személyek sem részesültek.
Az Emberi Méltóság Tanácsa ezúton azzal a kéréssel fordul Szerbia államelnökéhez, hogy – minden politikai esetlegességen felülemelkedve – a börtönbe vetett másik három temerini magyar fiatal esetében is gyakoroljon kegyelmet. A történelmi múlt bűneinek esedékes jóvátételén túlmenően, ez jelenthetné Áder János és Tomislav Nikolic államelnökök legutóbbi budapesti találkozójának igazi sikerét.
Nagyvárad,.
Tőkés László, Lomnici Zoltán
európai parlamenti képviselő EMT-elnök
N Y I L A T K O Z A T

2012. december 3.

Temerini fiúk – Tőkés és Lomnici kéri a másik három elengedését is - A még börtönben lévő három elítélt "temerini fiú" számára kért kegyelmet a szerb államfőtől Tőkés László európai parlamenti képviselő és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke.
Közösen jegyzett közleményükben az EMT nevében örömüket fejezik ki azért, hogy a temerini elítéltek közül ketten - elnöki kegyelem révén - kiszabadultak a börtönből.
"Ugyanakkor ezt csak részeredménynek tekintjük, hiszen Máriás István, Illés Zsolt és Uracs József továbbra is börtönben sínylődnek, és kénytelenek elviselni annak a példátlanul súlyos büntetésnek a terheit, amely nemcsak a délvidéki magyarságot, hanem a nemzetközi közvéleményt is méltán felháborítja" - írják. Szerintük Tomislav Nikolic államfő azzal gyakorolt volna igazi gesztust a magyarság irányába, ha Horváth Árpád és Szakáll Zoltán mellett a többi elítéltet is kegyelemben részesítette volna, ha ők is amnesztiát kaptak volna.
"Az Emberi Méltóság Tanácsa ezúton azzal a kéréssel fordul Szerbia államelnökéhez, hogy - minden politikai esetlegességen felülemelkedve - a börtönbe vetett másik három temerini magyar fiatal esetében is gyakoroljon kegyelmet" - írta közleményében Tőkés László és Lominici Zoltán. Úgy fogalmaztak, hogy a történelmi múlt bűneinek esedékes jóvátételén túlmenően ez jelenthetné Áder János és Tomislav Nikolic államelnökök legutóbbi budapesti találkozójának igazi sikerét.
Tőkés László és Lomnici Zoltán felhívja a figyelmet arra, hogy a minap, a temerini fiúk ügyének felkarolására Nagyváradon tartott Délvidéki Szolidaritás Napjára valamennyi vezető vajdasági magyar politikai párt elküldte képviselőjét. Ez is tanúsítja szerintük, hogy a délvidéki magyarság számára milyen traumát okozott a "temerini fiúkat" elmarasztaló ítélet, amilyenben még a háborús cselekményekben bűnösnek talált személyek sem részesültek.
A vajdasági magyar fiúkat azért ítélték összesen 61 év börtönbüntetésre, mert 2004-ben súlyosan bántalmaztak egy szerb férfit. A szigorú ítélet felháborodást okozott a délvidéki magyarok körében, az ügy többször felvetődött a magyar-szerb kétoldalú tárgyalásokon, és szó volt róla Áder János és Tomislav Nikolic két héttel ezelőtti, budapesti megbeszélésein is.
(MTI)



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998